Csillagfényes nyári estén,
A Balaton felett fúj a szél.
Hosszú hullámok csapkodják a partot,
Kavicsok lepik el az iszapot.

A vízparton áll egy lány,
Szellő fújja a haját.
Nézi a végtelen hullámokat,
A víz mélység változásokat.

Mély-sekély-mély-sekély
Magával sodor a sok szeszély.
Mély-sekély-mély-sekély
Változásra semmi esély!

A síró lány vízbe menni készül,
S egy hullámban elmerül.
Szembe északra tart,
De gondolatai délen maradnak.

Mély-sekély-mély-sekély
Magával sodor a sok szeszély.
Mély-sekély-,mély-sekély
Változásra semmi esély!

Kezdődik egy újév,
Egy újév, egy új esély.
Szerencse malackák útra kelnek,
Hogy feltúrják a földet.
Hogy sok szerencsét túrjanak,
S belőle mindenkinek adjanak.
De vigyázz, ne egyél csirkét,
Mert az elkaparja a szerencsét!

B Ú É K

Lent a fák alatt üldögéltem éppen,
Mikor gondolkoztam szép meséken.
Szép mese és szerelem ha igaz volna,
A boldogság ránk ragyogna!

Lent a fák alatt üldögéltem éppen,
Mikor gondolkoztam szép meséken.
Észre sem vettem, milyen hamar este lett,
Hogy körülöttem mindenhol sötét lett.

Felnéztem az égre és láttam egy csillagot,
Csillagot, mely fényesen ragyogott.
Ez jelentette, letekint ránk az ég,
Holnap itten szerelem lesz még!

Csillag, hozz szerencsét!
Hozd el az Ő szerelmét!
Lent a fák alatt üldögéltem éppen,
Mikor igaz lett szép mese és a szerelem!

Hangomat sem viszi a szél,
Szerelmes érzés úgy mit sem ér!
Akarom őt és meg is szerzem!
Bárki bármit mondjon, nem érdekel!

Éjsötét égbolton, ezüst félhold,
Ez nemrég még tengerkék volt.
Most koromfekete az ég,
Mikor lesz majd újra kék?

Aztán, a következő pillanatban,
Fekete égen, valami zöld villan.
És egyre többet villan-villan,
De minden alkalommal halványabban.

Zöld villanás nincs többé!
Győzött a gyászos feketeség!
De gyász után jön az újjászületés!
Mi volt, most véget ér!

Ti szerencsés csillagok, együtt ragyogtok
Együtt borítjátok be a fényes égboltot,
Éjszaka, mikor minden sötét,
Ti együtt alkottok fényt.

A folyó part felett, két csillag
Egy fiú és egy lány ragyognak.
Tőlük bal oldalra egy magányos,
Egy másik lány, ki szomorú, bánatos.

Vágyakozva nézi őket
És lehullani készül éppen.
Lehullani és felébredni álomból,
Mert megeszi a fájdalom!

A magányos csillag lehullott
És maga után fényes csíkot hagyott.
Ha kívánságom teljesülhet még,
Drága kérlek szépen, enyém légy!