Éjsötét égbolton, ezüst félhold,
Ez nemrég még tengerkék volt.
Most koromfekete az ég,
Mikor lesz majd újra kék?

Aztán, a következő pillanatban,
Fekete égen, valami zöld villan.
És egyre többet villan-villan,
De minden alkalommal halványabban.

Zöld villanás nincs többé!
Győzött a gyászos feketeség!
De gyász után jön az újjászületés!
Mi volt, most véget ér!